Mit szólnál az ötlethez, ha egy teljes iskolai évet tölthetnél Amerikában? Ha egy amerikai család tagja lehetnél, barátságokat köthetnél a világ másik felén? Ha egy tipikus amerikai iskolába járhatnál és anyanyelvi környezetben tanulhatnál angolul 10hónapig? Nos, én most pontosan ebbe a kalandba vágtam bele!
A blogírás szinte azonnal kipattant a fejemből, aminek egyébként több célja is van. Az egyik, hogy így ‘’dokumentálni’’ tudom a mindennapjaimat, így ha majd évek múltán visszaolvasom akkor eszembe jutnak azok az apró örömök amik itt értek, és talán elfeljtettem őket, vagyis nem csak a nagyobb dolgokra fogok emlékezni. A másik fontos ok, az az, hogy így a szüleim és a barátaim kicsit betekintést nyerhetnek abból, hogy mi is történik itt velem, mivel is töltöm a mindennapjaimat a tengeren túl 😀 A harmadik dolog amit fontosnak tartok , az az, hogy talán ezzel segíthetek leendő cserediakoknak, vagy azoknak, akik csak gondolkodnak a dolgon.
Szóval a befogadó családom egy 5tagú család, nagyon édesek, és nagyon jól kijövünk. Tony(az apuka), neki a lánya, Laynie(egy évfolyamba járunk, de egy óránk sincs ami közös lenne), neki a nevelőanyukája, Haley, tudniilik, Laynie szülei még kiskorában elváltak, így a hét egyik felét az apukájánál tölti, vagyis nálunk, a hét másik felét pedig az anyukájánál. És van még 2kisebb ‘’tesóm’’ is, Emma, 6éves, Max pedig 3éves.
Az igazat megvallva, már 11 napja megérkeztem, és ebből már egy hete suliba járok (vagyis 4napja, mert a suli kedden kezdődött). Szóval augusztus 30.án indultam el Budapestről, hogy kezdetét vegye életem legszebb éve és valóra váljon az álmom. Nem mondhatom, hogy az utazás zökkenőmentes volt, mivel a Budapestről Brüsszelbe tartó gépem késett közel 1órát, így az átszállásra szánt másfél óra kb.20-25 percre csökkent. Hát képzelhetitek, hogy hogy száguldottam végig a repülőtéren. Megmutattam én a csomafalvi énemet! De meg ám! 😀 Végül is sikeresen elértem a chicagoi gépet, így kezdetét vehette a több mint 9órás repülőút. Nem untam épp halálra magam…hála a már előre letöltött filmnek és a repülőn is volt lehetőség filmnézésre, és ott volt még persze a jól megérdemelt alvás is 😀 Végül megérkeztem Chicagoba ahol eredetileg 4órát kellett vona várnom a következő gépre, amiből aztán 6lett. Végül is megérkeztem Duluthba ahol már várt rám a befogadó családom.
Ami a leghamarabb feltünik itt az embernek, az az, hogy az amerikaiak nagyon nagyon kedvesek, nagyon barátságosak és közvetlenek. A másik, hogy itt mindenhová autópályán mész és nincs egy olyan 16éves akinek ne lenne autója, és mindenki nevetségesen nagy autókkal közlekedik.
Időközben részt vettem életem első amerikai focimeccsén is, amit ugyan nem igazán értettem de tetszett 😀 Úgy vettem észre, hogy itt minden meccsnek van egy tematikája, így mivel ez volt a szezon első meccse és épp, hogy csak vége lett a nyárnak, mindenki hozott magával úszógumit, strandlabdát, volt aki hawaii inget viselt és napszemüveget. Elég vicces volt 😀 Olyan jó érzés, amikor ott vagy már a focimeccs kezdetétől, és mielőtt a játék megkezdődne, a közönség feláll, a focicsapat már a pályán, mindenki az amerikai zászló felé fordulva a szívére teszi a kezét, a zenekar pedig eljátsza az amerikai himuszt, és ekkor érzi az ember, hogy IGAZÁN Amerikában van és egy amerikia közösség tagja, és látja, hogy ezek az emberek mind milyen büszkék, hogy ők bizony amerikaiak.
Az ezt követő hétvégét az erdei ‘’házikóban’’(sok mindenkinek nincs ilyen lakása itt, de azért ‘’házikó’’) töltöttem Laynie anyukájának a családjával. Nagyon jól éreztem magam, és hát a kedvenc kérdésem az volt, hogy Románia Európában van-e? Előszeretettel mondtam itt is és amúgy mindenhol, hogy én bizony Erdélyből jöttem és nagyon büszke voltam mikor tudták hogy Erdély Európában van és hát természetesen mindenki első gondolata a vámpírok voltak 😀
A következő héten elkezdődött az iskola és megkaptam az órarendemet, ami ugyan átment némi csiszolgatáson, de azt hiszem, hogy mostmár nem fogok változtatni rajta.
Az órarendem:1.Politika
2.Ekonómia
3.Algebra2
4.Tanulóóra( ide beül a diák és leírja a háziját, vagy tanul, vagy nem csinál semmit :D) ennek a felén van az ebédszünetem, ami fél óra majd pedig visszamegyek az óra következő felére. Ennek annyi a magyarázata, hogy az iskola diákjait két részre osztották, hogy ne legyen tömegnyomor ebédszünetben.
5.Fizika
6.Angol
7.Spanyol
A szünetek 4percesek úgyhogy itt nem igazán lehet a beszélgetni mert mindenki fut amerre lát, hogy elérjen a következő terembe, mert a tanár nem vár a csengetés után egy percet sem, azonnal neki kezd az órának. Egyébként a tanárok nagyon közvetlenek, kedvesek és segítőkészek.
Tegnap voltunk egy újabb focimeccsen Laynievel, Daniellevel és Jack-vel, az egész nagyon jó hangulatban telt, szurkoltunk a mi sulink csapatának és természetesen mi (a Proctor High Shool) nyertünk:D
Nagyon sok tervem van az évvel és a bloggal kapcsolatban, azt hiszem mozgalmas évnek nézek elébe 😀
Adélka